A sportbúvárkodás az 1950-es évek elején rohamosan terjedt el Európa országaiban, köztük hazánkban is. A sportág népszerüsödésében nagy szerepe volt Jacques-Yves Cousteau kapitány találmányának a sűrített levegős légzőkészüléknek, amely lehetővé teszi a hosszabb idejű víz alatt tartózkodást, a víz alatti élet tanulmányozását és a sportot.
1957 és 1959 között hazánkban is egyre több búvárcsoport alakult meg, ekkor kezdtünk megismerkedni az új sportággal.
A búvársportnak több versenyága van:
1. Uszonyos és búvárúszás
2. Tájékozódási búvárúszás
3. Víz alatti hoki
4. Víz alatti rögbi
5. Víz alatti céllövészet
Az Újbuda BHG Búvárklub az első két szákágban versenyez és rendez is versenyeket:
1. Uszonyos és búvárúszó versenyek:
Ezen belül találjuk a legtöbb fiatalt. E szakág versenyeit uszodában rendezik meg, hasonlóan a klasszikus úszáshoz.
A búvárúszás legfontosabb felszerelési eszköze az uszony, amelynek segítségével a versenyzők lényegesen gyorsabban haladnak előre a vízben, mint a klasszikus úszók. A sportolók napjainkban- a gyorsabb úszást biztosító delfin lábtempót (lábaikat összezárva együtt mozgatva) használják. Ehhez a speciális mozgáshoz lett kifejlesztve az úgynevezett delfinuszony, amely alakjáról kapta a nevét. A nagyméretű uszonylapon két uszonyfej van rögzítve, tehát a versenyző mindkét lábát az uszony mozgatására használja, eltérően a klasszikus búvár uszonyoktól, ahol mindkét lábán egy-egy külön uszony van. Az uszony méreteire korlátozások nincsenek.
Az uszodai versenyeken a rajt a rajtkőről történik. Korai rajt esetén a rajt megismételendő. A második hibás rajtnál a mezőnyt elengedik, a korán induló versenyzőt kizárják akkor is, ha neki ez volt az első korai rajtja.
A búvárúszó versenyeken három versenykategória szerepel:
a) búvárúszás légzésvisszatartással:
(maximálisan 50 méteres távon)
a versenyzőnek egy levegővel végig víz alatt kell úsznia,
b) búvárúszás légzőkészülékkel:
(100, 400 és 800 méteres távokon)
a versenyzőnek légzőkészülék segítségével végig víz alatt kell úsznia, csakis a fordulók alkalmával emelkedhet a felszín fölé testének bármely része,
c) uszonyos vízfelszíni úszás:
(50, 100, 200, 400, 800, 1500 valamint a váltók 4x100 és 4x200 méteres távokon) a versenyző a rajt és a forduló után legfeljebb 15 métert úszhat víz alatt, a táv többi részét a víz felszínén kell megtennie. Teste egy részének mindig látszania kell (a légzőcső is testrésznek számít).
2. Tájékozódási búvárúszó versenyek:
A versenyzők műszerek (tájoló, méterszámláló) és légzőkészülék segítségével feladatokat hajtanak végre, szabad vízben.
Versenyszámok:
a) M - gyakorlat
A versenyzőknek az egymástól 110-200 méterre M alakban elhelyezett bóják között kell szlalomozva elúszniuk, az eredményt a gyorsaság és a pontosság dönti el.
b) 5 bója
A versenyzőknek az egymástól 100-200 méterre levő 5 db bóját meghatározott sorrendben kell megtalálniuk, az eredményt a gyorsaság dönti el.
c) Csillag gyakorlat
A két előző versenyszám keveréke: egy bóját kerülni kell, egyet pedig megtalálni, a bóják csillag alakban vannak elhelyezve.
d) Csoportos tevékenység
4 versenyző külön-külön rajthelyről rajtól, majd ketten-ketten, végül négyen találkoznak és úsznak be a célba, az eredményt itt is a gyorsaság és a pontosság dönti el.
e) Paralel versenyszám
Két egymással magegyező pályán, két versenyző egy időben indulva meg kell kerülniük egy bóját, majd egy távolabbi bóját kell megtalálnia, visszafordulva egy 2 méter széles célzónába kell megérkezni. A verseny egyenes kieséses rendszerben zajlik.
f) MONK gyakorlat
Víz alatti pontokat kell megtalálni, a rajt pillanatáig titkosan kezelt térkép alapján. .